Állásajánlatok - CrawlJobs
Álláskeresés

Hogyan szerezz állást ma: egy rendszer, ami tényleg interjúkat hoz

Hogyan szerezz állást ma: egy rendszer, ami tényleg interjúkat hoz
Simon Bodych

írta Simon Bodych

Frissítve 2026. okt. 23.

15 perc olvasás

Az álláskeresési tanácsok nagy része papíron jól hangzik, a gyakorlatban mégis gyenge eredményt hoz. Sokan elküldenek 100, 150, akár 300 jelentkezést, aztán semmi. Ilyenkor könnyű azt mondani, hogy rossz a piac. Néha tényleg az. Sokkal gyakrabban viszont a módszer rossz.

A mai kiválasztás gyors, szűrt és könyörtelenül zajos. Először nem egy HR-es látja az önéletrajzodat, hanem egy rendszer. Utána jön egy toborzó, aki sokszor 6-10 másodperc alatt eldönti, továbbmegy-e rajtad. Ebből az következik, hogy nem elég „sok helyre beadni”. Láthatónak, relevánsnak és könnyen értelmezhetőnek kell lenned.

Ez a cikk nem motivációs beszéd. Inkább egy működő álláskeresési folyamat. Olyan, amit pályakezdőként, karrierváltóként és tapasztalt szakemberként is lehet használni. Végigmegyünk az irányválasztáson, az átvihető készségek megfogalmazásán, az ATS-kompatibilis önéletrajzon, a célzott jelentkezésen, a kapcsolati megkereséseken és egy heti rutinen, amit tényleg lehet tartani.

A legfontosabb állítás rögtön az elején: nem az nyer, aki a legtöbb helyre jelentkezik, hanem az, aki a legjobb rendszert építi maga köré.

Miért nehéz ma állást találni? Mert a régi módszerek már nem működnek

A nehézség nem képzelgés. Egy-egy irodai vagy fehérgalléros pozícióra gyakran 200-300 jelentkezés is befut. Nemzetközi felmérések szerint az önéletrajzok nagyjából 75 százaléka el sem jut valódi emberi szemig, mert előtte szoftver szűri őket. Közben a belső ajánlással érkező jelöltek látványosan jobb eséllyel jutnak interjúig, sok becslés szerint többszörös eséllyel a hideg jelentkezőkhöz képest.

Ez elsőre kiábrándító. Valójában felszabadító. Ha érted a rendszert, nem kell vaktában lövöldöznöd. Három dolog javítja látványosan az eredményeket:

  • Olyan önéletrajz, amit a szűrőrendszer is értelmezni tud.
  • Célzott jelentkezés, nem tömeges kattintgatás.
  • Közvetlen kapcsolatfelvétel olyan emberekkel, akik közel vannak a döntéshez.

A legtöbben csak az elsőt csinálják, vagy csak a másodikat. A jó jelöltek mindhármat együtt használják.

1. lépés: először döntsd el, milyen munkát keresel valójában

Az „mindenre jelentkezem, majd csak lesz valami” stratégia fárasztó és többnyire eredménytelen. A toborzók szeretik azt látni, hogy van irányod. Nem kell tíz évre előre megtervezned az életedet, de az igenis számít, hogy most milyen területre, milyen szerepkörre célzol.

A fókusz azért fontos, mert erre fog épülni az egész csomagod: az önéletrajzod, a LinkedIn profilod, a kísérőleveled, a megkereséseid és az interjús válaszaid. Ha egyszerre akarsz marketinges, projektkoordinátor, ügyfélkapcsolati munkatárs és junior elemző lenni, egyikre sem fogsz elég meggyőzőnek látszani.

Tisztázd a saját szempontjaidat

Munkát nem csak cím alapján választunk. Számít a pénz, a munkarend, a fejlődési lehetőség, a vezető típusa, az iparág, a terhelés. Sokan túl későn gondolkodnak ezen, aztán három hónap után újra állást keresnek.

Mielőtt nekiesnél a piacnak, válaszold meg magadnak ezeket:

  • Mi az a nettó vagy bruttó bérsáv, ami Budapesten, megyeszékhelyen vagy otthoni környezetben tényleg fenntartható számodra.
  • Home office-t szeretnél, hibrid működést vagy irodai jelenlétet.
  • Inkább szakértői pálya érdekel, vagy idővel embereket vezetnél.
  • Melyik iparág érdekel őszintén, és melyik az, amelyik csak jól mutat a névjegyen.
  • Milyen tempó fér bele hosszú távon, nyugodtabb működés vagy pörgős környezet.

Ha ezekre nincs válaszod, könnyen elfogadsz valamit, ami nem neked való. Rövid távon ez is bevétel, hosszú távon viszont drága kerülő.

Nézd meg, merre tart a piac

Nem kell munkaerőpiaci elemzővé válni, de pár óra kutatás sokkal több hasznot hoz, mint 30 rossz jelentkezés. Nézz meg 20-30 álláshirdetést ugyanarra a szerepkörre, és keresd a mintázatokat. Milyen készségek ismétlődnek? Milyen eszköznevek jönnek elő újra és újra? Melyik feladat szerepel minden második hirdetésben?

Például egy junior adatelemző pozíciónál gyakran felbukkan az Excel, SQL, Power BI vagy Tableau, riportkészítés, stakeholder kommunikáció. Egy digitális marketinges szerepnél a Meta Ads, Google Ads, GA4, kampányoptimalizálás és riportolás. Ha ezeket látod, pontosan tudod, mit érdemes hangsúlyozni és miben kell még fejlődni.

Magyar forrásokat is érdemes nézni, például Hays Salary Guide, Profession piaci összefoglalók, No Fluff Jobs bérsávok technológiai területeken, illetve a KSH által publikált foglalkoztatási adatok. Nem azért, mert ezek mindent megmondanak, hanem mert legalább valós támpontot adnak.

Ne csak munkakört, cégtípust is válassz

Ugyanaz a pozíciónév teljesen mást jelenthet két különböző cégnél. Egy startupnál a „marketing specialist” lehet egyszerre kampánykezelő, szövegíró, projektmenedzser és grafikai koordinátor. Egy nagyvállalatnál ugyanez sokkal szűkebb, kiszámíthatóbb feladatkör.

Érdemes megnézni:

  • A cég növekedési szakaszát, induló, növekvő vagy stabil nagyvállalati környezet.
  • A vezetői kultúrát és a munkatempót.
  • A fluktuációra utaló jeleket, például gyakori újrahirdetés vagy sok hasonló nyitott szerep.
  • A juttatásokat, bónuszt, cafeteria rendszert, képzési keretet.
  • A munkavégzés valós módját, nem csak azt, amit a hirdetés állít.

Sokan csak a márkanevet nézik. Ezzel az a baj, hogy egy híres cég is lehet rossz döntés, ha a munkakör túl távol áll attól, amiben jó vagy és amit hosszabb távon csinálnál.

2. lépés: fordítsd le a tapasztalatodat a célmunkára

A pályakezdők és a karrierváltók gyakran ugyanabba a hibába futnak bele. Azt hiszik, nincs releváns tapasztalatuk. Sokszor nem ez a baj. Hanem az, hogy rossz nyelven beszélnek magukról.

A munkáltató nem azt kérdezi magában, hogy „dolgozott-e pontosan ugyanebben a székben?”. Inkább azt, hogy „tudja-e kezelni a feladatokat, tanul-e gyorsan, érti-e a környezetet, csökkenti-e a kockázatomat?”. Ha ezekre igen a válasz, sokkal nyitottabb lesz.

Mik azok az átvihető készségek?

Átvihető készség minden olyan kompetencia, amit több területen is használni lehet. Néhány klasszikus példa:

  • Kommunikáció ügyfelekkel, csapattagokkal vagy vezetőkkel.
  • Szervezés, határidőkezelés, priorizálás.
  • Elemzés, riportolás, adatok értelmezése.
  • Problémamegoldás és ügyfélhelyzetek kezelése.
  • Folyamatok javítása, hibák csökkentése.
  • Csapatkoordináció vagy informális vezetés.

Vegyünk egy egyszerű példát. Ha valaki üzletvezető-helyettesként dolgozott kiskereskedelemben, és operációs vagy irodai koordinátori szerepkörre váltana, ezt írhatja:

A gyenge verzió így hangzik: „A bolt napi működésének támogatása.”

A jobb verzió pedig így: „12 fős csapat műszakbeosztását készítettem, napi értékesítési adatokat követtem, készleteltéréseket kezeltem, és a hétvégi csúcsidőszakokban biztosítottam a folyamatos kiszolgálást.”

A második mondatból rögtön látszik a koordináció, az adatkezelés, a felelősség és az operatív gondolkodás. Ez már nem csak bolti tapasztalat, hanem üzemi működés.

Eredményben beszélj, ne feladatlistában

A toborzókat nem a hosszú felsorolások győzik meg. Az érdekli őket, mi változott a munkád nyomán. Néhány példa:

  • „Heti riportokat készítettem” helyett „Heti riportokat készítettem 3 üzlet értékesítési adataiból, amivel a vezetői döntésekhez biztosítottam összehasonlítható képet.”
  • „Ügyfelekkel foglalkoztam” helyett „Napi 25-30 ügyfélmegkeresést kezeltem, a panaszok többségét első kapcsolatfelvételnél megoldva.”
  • „Koordináltam a projekteket” helyett „4 párhuzamos projekt határidejét követtem, a csúszások számát egy negyedév alatt csökkentve.”

Nem kell minden sor végére százalékot hazudni. A valóság sokkal többet ér. Ha nincs pontos mérőszámod, használj mennyiséget, gyakoriságot, csapatméretet, határidőt vagy felelősségi kört.

3. lépés: derítsd ki, mit akarnak valójában a munkáltatók

Minden pozíció mögött üzleti probléma van. Azért keresnek ügyfélszolgálatost, mert nem bírják a bejövő terhelést, romlik az ügyfélélmény vagy nő a lemorzsolódás. Azért keresnek adatelemzőt, mert döntésekhez kell adat. Azért keresnek HR-generalistát, mert a növekedéshez rendet kell tenni a folyamatokban.

Ha ezt megérted, sokkal jobb pályázó leszel. Nem csak készségeket fogsz sorolni, hanem azt mutatod meg, hogy mire vagy jó a cég számára.

Hirdetésekből építs saját követelménylistát

Ez az egyik legegyszerűbb és legerősebb módszer. Nyiss meg 10-15 hirdetést ugyanarra a szerepre, majd írj ki minden visszatérő elemet. Külön oszlopba kerüljenek:

  • Eszközök és szoftverek.
  • Készségek és viselkedési elvárások.
  • Fő feladatok.
  • Iparági vagy nyelvi elvárások.
  • Tipikus eredmények, amiket a szereptől várnak.

Tíz hirdetés után már nagyon tisztán fogod látni, hogy mi a valóban fontos és mi csak extra. Ekkor tudsz jó döntést hozni arról is, hogy mire jelentkezz azonnal, és mit hagyj későbbre.

A kötelező és az előny megkülönböztetése

A magyar hirdetések egy része kívánságlista. Ha mindent szó szerint vennél, a cégek fele egyszerre keresne senior szakértőt junior fizetésért. Ne ijedj meg ettől.

Jó ökölszabály: ha a követelmények 60-70 százalékának megfelelsz, és a kulcselemek rendben vannak, nyugodtan jelentkezz. A kulcselemek általában ezek: szakmai alap, releváns eszközismeret, nyelvtudás, munkavégzési forma, helyszín és szint. Ha ezek passzolnak, a többi sokszor tanulható.

4. lépés: készíts ATS-barát önéletrajzot, amit ember is szeret olvasni

Az önéletrajzoddal két közönséget kell meggyőznöd. Először egy rendszer olvassa, aztán egy ember. Ezért kell egyszerre technikailag tisztának és tartalmilag ütősnek lennie.

A rossz hír az, hogy a kreatív dizájn, az ikonok, a táblázatok, a túl sok grafikai elem és a különleges elrendezések gyakran csak ártanak. A jó hír az, hogy egy egyszerű, világos dokumentum bőven elég. Sőt, általában az a jobb.

Milyen legyen a szerkezete?

Egy jól működő CV általában ezt a logikát követi:

  • Név, telefonszám, e-mail, város, LinkedIn profil.
  • Rövid szakmai összefoglaló, 3-4 sorban.
  • Kulcskészségek, lehetőleg a célmunkához igazítva.
  • Szakmai tapasztalat fordított időrendben.
  • Tanulmányok, releváns képzések, tanúsítványok.
  • Nyelvtudás, technikai eszközök.

Egy pályakezdőnél a projektek, gyakornoki munka, TDK, szakdolgozati téma vagy önkéntes tapasztalat sokkal fontosabb lehet, mint a klasszikus „munkahelyek” száma. Ezt nyugodtan lehet előrébb tenni.

Kulcsszavak nélkül ma nehéz labdába rúgni

Az ATS-rendszerek általában nem gondolatolvasók. Azt keresik, ami le van írva. Ha a hirdetésben az szerepel, hogy „SQL”, „Power BI” és „stakeholder management”, akkor neked is ezekkel a kifejezésekkel kell dolgoznod, ha valóban van ilyen tapasztalatod.

Hasznos módszer: másold ki a hirdetést egy külön dokumentumba, jelöld ki az ismétlődő szavakat, majd nézd meg, melyik jelenik meg nálad is hitelesen. Ezeket természetesen építsd be a szakmai összefoglalóba, a készségek közé és a tapasztalati pontokba.

Ne tömd tele kulcsszavakkal. A túlzás átlátszó. A cél nem a rendszer átverése, hanem a szakmai egyezés világos bemutatása.

Minden jelentkezéshez finoman igazítsd a CV-t

Nem kell minden alkalommal nulláról újraírni az önéletrajzot. Elég 5-10 perc célzott finomhangolás. Például:

  • Cseréld le a szakmai összefoglalót a szerepkörhöz illő verzióra.
  • Tedd előre a legrelevánsabb tapasztalati pontokat.
  • Emeld be azokat a fogalmakat, amelyek a hirdetésben hangsúlyosak.
  • Ha többféle területen dolgoztál, az adott pályázathoz illő részt hangsúlyozd.

Tapasztalatból mondom, már ettől is jelentősen nőhet a válaszarány. Nem varázslat, csak végre azt látja a másik oldal, hogy pontosan miért te passzolhatsz a szerepre.

Gyakori önéletrajz-hibák

Ezeket látom a leggyakrabban, és meglepően sok jó jelölt ezen csúszik el:

  • Túl általános profil, ami egyszerre szól öt különböző szakmának.
  • Feladatlista eredmények nélkül.
  • Felesleges grafika, oszlopok, ikonok, amiket a rendszer rosszul olvas.
  • Elavult e-mail-cím vagy hiányzó LinkedIn profil.
  • Helyesírási hibák, következetlen igeidő, rendezetlen formázás.
  • Két és fél oldalas CV nulla fókusz mellett.

Magyar piacon a legtöbb fehérgalléros szerepnél az 1-2 oldalas, jól szerkesztett önéletrajz bőven elég. Senior szinten lehet hosszabb, de ott is számít a tömörség.

5. lépés: a jelentkezés ne legyen tömeggyártás

Sok jelölt ott rontja el, hogy a napi célt a beadott pályázatok számában méri. Ez érthető, mert a szám megnyugtató. Csak épp nem biztos, hogy közelebb visz az interjúhoz. Inkább 10 jó pályázat egy héten, mint 60 gyenge.

Milyen állásokra érdemes jelentkezni?

Jó célpont az a hirdetés, ahol:

  • A kulcskövetelmények nagy részének megfelelsz.
  • A munkakör címe és tartalma valóban passzol.
  • A cég típusa neked való.
  • A bér, helyszín, nyelv és munkarend vállalható.
  • Friss a hirdetés, ideális esetben 7 napon belüli.

A frissesség számít. Sok cég az első 30-50 releváns jelentkezőből kezd szűrni, nem várja meg a 300. pályázatot. Ha egy hirdetés 30 napos, és 200 ember már jelentkezett, az esélyed egyszerűen alacsonyabb.

Jelentkezési nyilvántartás nélkül káosz lesz

Használj egy egyszerű táblázatot. Lehet Google Sheets, Excel, bármi. Ezek az oszlopok kellenek:

  • Cég neve.
  • Pozíció neve.
  • Jelentkezés dátuma.
  • Forrás, például Profession, LinkedIn, cégoldal.
  • Kapcsolattartó neve, ha van.
  • Küldtél-e külön megkeresést.
  • Válasz státusza.
  • Következő teendő és dátum.

Ettől nem leszel kevésbé emberi. Egyszerűen profi leszel. Ráadásul pár hét után látni fogod, hol működik a piac neked, melyik csatorna hoz választ, és milyen típusú szerepeknél jutsz interjúig.

6. lépés: írj rá emberekre, ne csak űrlapokra

A legtöbb jelentkező csak beadja az anyagot és vár. Közben a jobb jelöltek finoman láthatóvá teszik magukat. Nem tukmálják magukat, nem könyörögnek, nem írnak regényt. Röviden és normálisan felveszik a kapcsolatot a megfelelő emberrel.

Ez lehet recruiter, HR business partner, leendő csapatvezető vagy olyan szakember, aki ugyanazon a területen dolgozik a cégnél. Magyarországon különösen jól működik a kulturált, rövid megkeresés, mert még mindig viszonylag kevesen csinálják jól.

Kinek írj?

Első körben ezeket keresd:

  • A hirdetést feladó recruiter vagy talent acquisition szakember.
  • A részleg vezetője, ha egyértelműen beazonosítható.
  • Ugyanabban a csapatban dolgozó szakember, akitől információt kérhetsz.

A cél nem az, hogy megkerüld a folyamatot, hanem hogy arcot adj a jelentkezésednek.

Minta rövid LinkedIn üzenetre

Szia Nóra! Láttam a junior beszerző pozíciót a cégeteknél, és ma jelentkeztem is rá. Korábban 2 évig koordináltam beszállítói rendeléseket és készletadatokat egy kereskedelmi cégnél, ezért a szerep kifejezetten közel áll hozzám. Ha hasznos, szívesen küldök egy rövid összefoglalót arról, miért érzem jó illeszkedésnek magam.

Ez rövid, udvarias, konkrét. Nem követelőző. Nem azonnali állást kér, csak segít, hogy ne legyél névtelen jelentkező a sok között.

Minta információkérő megkeresésre

Szia Péter! Karrierváltás előtt állok, és jelenleg operációs koordinátori szerepkörök felé nyitok. Láttam, hogy hasonló pozícióban dolgozol. Ha belefér, nagyon megköszönnék 10-15 percet egy rövid beszélgetésre arról, nálatok mely készségek számítanak igazán ebben a munkában.

A jó információs beszélgetés nem álláskérésnek indul. Kérdezni akarsz, nem nyomulni. Az emberek erre sokkal nyitottabbak.

7. lépés: ha nincs tapasztalatod, akkor bizonyítékot kell építened

A „nincs tapasztalatom” sokszor azt jelenti, hogy nincs hagyományos, teljes állásos tapasztalatod. Ez nem ugyanaz. Lehet releváns projekted, tanfolyamod, gyakornoki időszakod, saját munkád vagy önkéntes feladatod is.

Pályakezdőként vagy karrierváltóként a cél az, hogy valamilyen formában megmutasd: tudsz a területen gondolkodni, használtad már az alapvető eszközöket, és képes vagy értelmes eredményt felmutatni.

Mit lehet tenni tapasztalat nélkül?

  • Készíts 2-3 kisebb portfólióprojektet.
  • Végeztesz el egy releváns, gyakorlatias kurzust, majd dokumentáld, mit csináltál benne.
  • Vállalj önkéntes vagy freelance jellegű mini feladatot ismeretségi körben vagy civil szervezetnél.
  • Írj esettanulmányt arról, hogyan oldanál meg egy tipikus szakmai problémát.
  • Vegyél részt szakmai közösségekben, meetupokon, online csoportokban.

Egy junior marketinges például készíthet kampánytervet egy kitalált vagy valódi kisvállalkozásnak. Egy adatelemző összerakhat nyilvános adatokból dashboardot. Egy HR-es karrierváltó írhat onboarding-fejlesztési javaslatot egy nyilvánosan ismert cég folyamataira. Az a lényeg, hogy legyen mit megmutatni.

8. lépés: készülj interjúra már a jelentkezés pillanatától

Az interjú nem a jelentkezés utáni külön világ. Már a beadott anyagodból épül. Ha az önéletrajzban állítasz valamit, tudnod kell róla beszélni. Ha átvihető készségekre építesz, mutass rá konkrét helyzetekben, hogyan működtek.

A jó felkészüléshez készíts elő 6-8 rövid történetet a múltadból. Olyan helyzeteket, ahol problémát oldottál meg, konfliktust kezeltél, határidőt tartottál, folyamatot javítottál vagy gyorsan tanultál. Ezt sokan STAR-módszerként ismerik, helyzet, feladat, akció, eredmény. Nem kell tankönyvszagúan használni, de a logika működik.

Tipikus kérdések, amikre legyen kész válaszod

  • Miért ezt a szerepkört célzod most.
  • Miért váltasz területet vagy munkahelyet.
  • Melyik tapasztalatod a legrelevánsabb ehhez a pozícióhoz.
  • Mondj példát nehéz helyzetre és arra, hogyan kezelted.
  • Miért pont ennél a cégnél szeretnél dolgozni.
  • Milyen fizetési igényed van.

A leggyengébb válaszok általánosak. A legerősebbek konkrétak, rövidek és hitelesek.

9. lépés: legyen heti rendszered, különben szétcsúszik az egész

Az álláskeresés könnyen érzelmi hullámvasút lesz. Egyik nap lelkes vagy, másik nap teljesen kifáradsz. Pont ezért kell rutin. A rendszer leveszi a válladról a napi döntési fáradtság egy részét.

Íme egy egyszerű heti modell, ami a gyakorlatban működik:

  • Hétfő, 60-90 perc: új hirdetések gyűjtése és priorizálása.
  • Kedd, 90 perc: 3-5 célzott jelentkezés, CV finomhangolással.
  • Szerda, 45 perc: 3-5 rövid kapcsolatfelvétel LinkedInen vagy e-mailben.
  • Csütörtök, 60 perc: interjúfelkészülés, válaszok és példák gyakorlása.
  • Péntek, 30 perc: utánkövetés és a táblázat frissítése.
  • Hetente 2-3 alkalommal, 30-45 perc: készségfejlesztés vagy portfóliómunka.

Ez heti 6-8 óra körül van. Teljes állás mellett is tartható. Ha épp nincs munkád, lehet több is, de a minőség akkor is fontosabb marad a vak mennyiségnél.

10. lépés: kövesd a számokat, különben nem tudod, min kell javítani

Az álláskeresésben is igaz, hogy amit nem mérsz, azt nehéz fejleszteni. Nem kell túlbonyolítani, de legalább ezt figyeld:

  • Hány jelentkezést adtál be hetente.
  • Hány helyről jött bármilyen válasz.
  • Hány első körös interjúig jutottál.
  • Melyik csatorna teljesít a legjobban.
  • Melyik szerepkörre reagál a piac a legerősebben.

Ha 50 jelentkezésből nulla válasz érkezik, szinte biztosan az anyagoddal, a célzással vagy a piaci illeszkedéssel van gond. Ha sok első kör van, de nincs továbbjutás, akkor inkább interjútechnikán kell javítani. Ha csak ajánlásból kapsz interjút, akkor jó úton vagy, csak erősíteni kell a kapcsolati stratégiát.

Mire számíts reálisan?

Nem szeretem azt ígérni, hogy egy jó CV majd minden ajtót kinyit. Nem fog. A piac ciklikus, iparágfüggő, helyfüggő. Magyarországon is más a helyzet IT-ban, SSC-ben, gyártásban, pénzügyben vagy marketingben. Budapesten más, mint Debrecenben, Győrben vagy Pécsen. Angol nélkül más, felsőfokú angollal megint más.

De egy jól felépített rendszerrel drasztikusan javítható az esély. A rendezetlen, tömeges álláskeresés helyett lesz fókuszod, lesz adatod, lesz utánkövetésed és sokkal jobb lesz a szakmai önbemutatásod. Ez nem garantál állást két hét alatt. Azt viszont nagyon gyakran eléri, hogy végre elkezdenek jönni a releváns interjúk.

Zárás: nem több jelentkezés kell, hanem jobb folyamat

Ha egyetlen dolgot viszel el ebből a cikkből, akkor ez legyen: az álláskeresés ma már nem egyszerű adminisztráció. Nem arról szól, hogy feltöltöd ugyanazt a CV-t száz helyre, aztán reménykedsz. Inkább egy értékesítési folyamatra hasonlít, ahol te vagy a termék, csak ennél a hasonlatnál azért emberségesebbek maradjunk.

Válassz irányt. Fordítsd le a tapasztalatodat a célmunkára. Építs kulcsszavas, tiszta önéletrajzot. Jelentkezz célzottan. Írj a megfelelő embereknek. Kövesd a számaidat. Hetente javíts egy kicsit a rendszeren.

Ebből lesznek az interjúk. Nem szerencséből, nem hangulatból, hanem következetes munkából. És őszintén, a jelenlegi piacon pont erre van szükség.

Megosztás:

Szólj hozzá

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. A kötelező mezők csillaggal vannak jelölve *

Hozzászólások

No comments yet. Be the first to share your thoughts!