Állásajánlatok - CrawlJobs
Álláskeresés

Hogyan kezeld jól az álláselutasítást: 7 napos helyreállítási terv, visszajelzésminták és gyakorlati ellenőrzőlista

Hogyan kezeld jól az álláselutasítást: 7 napos helyreállítási terv, visszajelzésminták és gyakorlati ellenőrzőlista
Maciej Budziewski

írta Maciej Budziewski

Frissítve 2026. nov. 03.

16 perc olvasás

Az álláselutasítás rosszul esik. Akkor is, ha számítottál rá. Egy udvarias, háromsoros e-mail simán tönkretesz egy egész napot, főleg akkor, ha már fejben berendezted magad az új szerepbe, kiszámoltad a fizetést, vagy elképzelted, milyen lesz a csapat. Ettől még nem vagy kevés. Az elutasítás a kiválasztás természetes része, nem a személyes értéked bizonyítéka.

A magyar munkaerőpiacon is teljesen megszokott, hogy valaki 20, 40 vagy akár 80 pályázatot bead, mire megfelelő ajánlatot kap. Különösen igaz ez a távmunkás, angol nyelvű, multinacionális vagy juniorból mediorba váltó pozíciókra. Egy népszerű LinkedIn-hirdetésre 2-3 nap alatt több száz jelentkezés is beérkezhet. Ilyen számok mellett rengeteg jó jelölt kap kosarat. Nem azért, mert alkalmatlan, hanem mert végül csak egy embert vesznek fel.

HR-esként és karriertanácsadóként ugyanazt látom újra meg újra. Azok jutnak át gyorsabban az elutasításokon, akik nem dramatizálják túl, de nem is söprik a szőnyeg alá. Megállnak, elemeznek, javítanak, mennek tovább. Ez a cikk ehhez ad kapaszkodót. Végigmegyünk azon, mit jelent az elutasítás az egyes kiválasztási szakaszokban, mit csinálj az első 24 órában, hogyan állj talpra egy héten belül, mikor és hogyan kérj visszajelzést, és milyen ellenőrzőlistával érdemes átnézni az önéletrajzodat, az interjúteljesítményedet és az egész álláskeresési stratégiádat.

Miért fáj ennyire az álláselutasítás, ha elvileg csak egy üzleti döntés?

Mert nem csak egy állásról szól. A munka a legtöbb embernél egyszerre pénz, biztonság, státusz, napi rutin és jövőkép. Ha bejutsz az utolsó körig, már nem egy hirdetésre reagálsz, hanem elkezded magad elképzelni az új helyzetben. Milyen lesz a főnök, mennyit utazol, kijössz-e a csapattal, végre tudsz-e félretenni. Amikor erre jön egy „köszönjük, de más jelölttel megyünk tovább” üzenet, azt az agyad veszteségként kezeli. Ez teljesen normális.

A másik gond az, hogy a cégek többsége borzalmasan kommunikál vissza. A sablon általában valami ilyesmi: „Erős pályázók közül választottunk, és ezúttal más jelölttel folytatjuk.” Ebből semmit nem tudsz meg. Ilyenkor az ember automatikusan kitölti a hiányzó részeket, és jellemzően a legkeményebb magyarázatot találja ki magának. „Biztos béna voltam.” „Biztos látták rajtam, hogy izgulok.” „Biztos az önéletrajzom gyenge.” Sokszor egyik sem igaz. Egyszerűen csak nem te lettél az első választás.

Mennyire gyakori valójában az álláselutasítás?

Sokkal gyakoribb, mint ahogy az álláskeresők gondolják. Főleg azért, mert kívülről csak a sikertörténetek látszanak. Azt már kevesebben teszik ki, hogy három hét alatt 27 jelentkezést adtak be, abból 9 helyről jött automatikus elutasítás, 11 helyről semmi, 5 helyen recruiter kör volt, és 2 végső kör után kaptak ajánlatot. Pedig ez egy teljesen reális minta.

Néhány józanító tény segít helyre tenni a dolgot:

  • A népszerű, hibrid vagy teljesen remote állásoknál gyakran 100 fölötti a jelentkezőszám már az első napokban.
  • Junior és pályakezdő szerepeknél az egyik legnagyobb akadály, hogy a munkáltató tapasztalatot kér, a jelöltnek viszont még nincs miből építkeznie.
  • Medior és senior szinten sok jelölt nem a szakmai tudás miatt esik ki, hanem azért, mert másnak pontosabban passzol a háttere, iparági tapasztalata vagy vezetői rutinja.
  • A kiválasztás során rengeteg olyan szempont előkerül, amit a cég sosem ír le nyíltan, ilyen lehet a bérsáv, a csapatdinamika, a belső ajánlott jelölt, a lokáció vagy az azonnali kezdés igénye.

Magyarul, az elutasítás sokszor a matematika része. Ha egy pozícióra 150 ember jelentkezik, abból 10 komolyan alkalmas, és 3 jut a döntő körbe, akkor legalább 9 erős pályázó biztosan kiesik. Ettől még mind a 9 jó lehet.

Mit jelent az elutasítás attól függően, hol estél ki?

Nem minden elutasítás ugyanazt jelzi. Ez kulcskérdés, mert más javítást igényel az, ha már be sem hívnak, és más azt, ha végigcsinálsz négy interjúkört, majd a végén maradsz alul.

1. Elutasítás már a jelentkezés után, interjú nélkül

Ilyenkor a probléma általában nem a személyiségeddel van, hanem azzal, amit a papír és a jelentkezési csomag mutat rólad. A leggyakoribb okok ezek:

  • Az önéletrajzod túl általános, és nem mutatja meg egyértelműen az egyezést a pozícióval.
  • Felsorolod a feladataidat, de nem írod le az eredményeket, számokat, üzleti hatást.
  • Hiányoznak kulcsszavak, ezért ATS-ben vagy recruiter szűrésben hátrébb kerülsz.
  • A lokáció, a nyelvtudás, a bérigény vagy a tapasztalati szint nem stimmel.
  • Volt belsős jelölt vagy erős ajánlással érkező pályázó.

Ha 20-30 célzott jelentkezés után sincs érdemi interjúmeghívásod, szinte biztos, hogy az önéletrajzot és a pozícióra szabást kell rendbe rakni. Nem motivációs problémád van, hanem csomagolási.

2. Elutasítás recruiter vagy HR-screen után

A recruiter kör nem mély szakmai vizsga. Inkább gyors kockázatellenőrzés. Azt nézik, érthetően összefoglalod-e a hátteredet, reális-e a bérigényed, van-e motivációd, és nagyjából stimmeltek-e egymáshoz.

Itt jellemzően ezek miatt csúsznak el a jelöltek:

  • Nem tudják 60-90 másodpercben összefoglalni, kik ők szakmailag.
  • A bérigény túl magas vagy a piaci szinthez képest nincs jól alátámasztva.
  • Nem világos, mikor tudnának kezdeni, kell-e vízum, kell-e költözés.
  • Olyan benyomást keltenek, mintha bármilyen állás jó lenne, nem pont ez.
  • Túl laposan, túl idegesen vagy túl betanultan válaszolnak.

A tanulság itt általában nem az, hogy nem vagy elég jó. Inkább az, hogy a pozicionálásod homályos.

3. Elutasítás az első szakmai interjú után

Ez már előrelépés. Bejutottál a szobába, tehát a profilod elég erős volt ahhoz, hogy esélyt kapj. Ilyenkor a gond sokszor a válaszok minőségével, a példák erejével vagy a felkészültség mélységével van.

Tipikus hibák:

  • Túl hosszú, csapongó válaszok.
  • Általános állítások konkrét eredmények nélkül.
  • Nincs kézzelfogható példa konfliktuskezelésre, priorizálásra, eredményre.
  • Nem derül ki, te személy szerint mit tettél, csak az, hogy „a csapat” mit csinált.
  • Gyenge válasz a „miért hozzánk?” és a „miért most váltanál?” kérdésekre.

Ez már interjútechnikai kérdés. Jó hír, mert javítható. Sokkal gyorsabban, mint gondolnád.

4. Elutasítás tesztfeladat, case study vagy próbamunka után

Ez a legnyersebb típus. A cég kézzelfogható bizonyítékot kért, és vagy a megoldásod nem volt elég erős, vagy másé erősebb lett. Ettől még ez az egyik leghasznosabb elutasítás, mert viszonylag pontosan megmutatja, hol van a rés.

Gyakori okok:

  • Technikai hiba, hiányos megoldás vagy gyenge minőség.
  • Jó volt az irány, de nem mentél elég mélyre.
  • Nem magyaráztad el a döntéseidet és a gondolkodásodat.
  • A feladat megfejtése jó volt, de nem üzleti szemléletű.
  • Más jelölt egyszerűen tisztábban, gyorsabban vagy meggyőzőbben teljesített.

Ha több hasonló helyzetben is itt vérzel el, akkor gyakorlás, szakmai visszamérés és célzott fejlődés kell. Nem önostorozás.

5. Elutasítás a végső kör után

Ez a legfájdalmasabb. Pont azért, mert közel voltál. A legtöbb esetben viszont ez nem azt jelenti, hogy rossz voltál. Inkább azt, hogy két-három erős jelölt közül valaki valamiben egy hajszállal jobban passzolt.

Ilyenkor ezek a leggyakoribb okok:

  • Valakinek közvetlenebb iparági vagy funkcionális tapasztalata volt.
  • A vezető nála nagyobb biztonságot érzett döntéshozatalban vagy stakeholder-kezelésben.
  • A csapatkémia vele működött természetesebben.
  • Jó példákat hoztál, de nem voltak elég élesek, számszerűek vagy vezetői szintűek.
  • Menet közben változott a szerepkör, a költségkeret vagy a szint.

Ez a fajta elutasítás gyakran azt üzeni, hogy piacilag versenyképes vagy. Finomhangolás kell, nem teljes újratervezés.

6. Ghosting, vagyis amikor egyszerűen eltűnnek

A ghosting formálisan nem mindig elutasítás, de a gyakorlatban többnyire azzá válik. Szokott mögötte lenni szervezeti káosz, befagyasztott headcount, belső vita, recruiter túlterheltség vagy sima udvariatlanság. Egy dolgot ne csinálj: ne tekintsd automatikusan bizonyítéknak arra, hogy borzalmasan szerepeltél. Sok cég egyszerűen rosszul működik. Ez róluk is szól.

Mit tegyél az első 24 órában?

Az első nap kritikus, mert ilyenkor az emberek két szélsőségbe esnek. Vagy impulzívan reagálnak, írnak egy sértett választ, mindenkit hibáztatnak, majd leállnak pár napra. Vagy úgy tesznek, mintha semmi sem történt volna, és rohannak tovább ugyanazzal a hibás módszerrel. Egyik sem jó.

1. Ne válaszolj azonnal, ha dühös vagy összetört vagy

Adj magadnak legalább 30-60 percet. Sétálj egyet. Igyál egy kávét. Beszélj valakivel, aki nem pánikolja túl a helyzetet. A cél az, hogy ne sértettségből kommunikálj. Egy rossz válaszlevelet később nagyon kellemetlen visszaolvasni. A szakmai világ kicsi.

2. Rögzítsd a tényeket, amíg frissek

Nyiss egy jegyzetet, és írd le rögtön:

  • Melyik cégről és pozícióról van szó.
  • Hány kör volt.
  • Milyen kérdéseket kaptál.
  • Hol érezted magad erősnek.
  • Hol bizonytalanodtál el.
  • Volt-e bármi utalás bérre, senioritásra, csapatra vagy időzítésre.

Ezt a legtöbben kihagyják, pedig később aranyat ér. Egy hét múlva már összeolynak a beszélgetések.

3. Küldj kulturált köszönő és visszajelzést kérő választ

Nem minden cégtől kapsz majd hasznos választ, de érdemes megpróbálni. Röviden, normálisan, profi hangon. Ha végső körös voltál, különösen. Sokan épp itt égetik fel a hidakat, pedig később ugyanaz a recruiter vagy hiring manager újra megkeresheti őket.

Használható minta:

Szia [Név],

Köszönöm, hogy szóltál, és köszönöm a lehetőséget is. Csalódott vagyok, mert szívesen dolgoztam volna veletek, de örülök, hogy megismerhettem a csapatot és a szerepkört. Ha belefér, nagyon megköszönném, ha megosztanál 1-2 konkrét visszajelzést arról, miben maradtam el a kiválasztott jelölttől. Sokat segítene a további fejlődésben.

További sok sikert kívánok a csapatnak, és remélem, a jövőben még keresztezik egymást az útjaink.

Üdv,

[Neved]

4. Ne vond le rögtön a végső következtetést

Egyetlen elutasításból nem lehet biztos diagnózist felállítani. Ha egy helyről kiestél a végén, abból még nem következik, hogy rossz az interjútechnikád. Ha három különböző cégnél is ugyanott csúszol el, az már minta. Egy eset még nem minta.

Mit csinálj az első héten? 7 napos helyreállítási terv

1. nap: kifújás és dokumentálás

Ne hozz nagy döntést. Ne írd át dühből az egész önéletrajzodat. Dokumentáld a tapasztalatot, kérj visszajelzést, aztán zárd le a napot.

2. nap: gyors önértékelés

Tedd fel magadnak ezt az öt kérdést:

  • Elég pontosan illettem a pozícióhoz?
  • Az önéletrajzom tényleg ezt tükrözte?
  • Interjún konkrét, számosított példákat hoztam?
  • Tudtam világosan megfogalmazni, miért ez a cég és miért most?
  • Volt bármi, amin láthatóan megakadt az interjúztató?

3. nap: anyagok felülvizsgálata

Nézd át a CV-det, LinkedIn-profilodat, motivációs leveledet, portfóliódat vagy GitHubodat. Nem érzésre, hanem konkrét szempontok szerint. Látja-e 10 másodperc alatt egy recruiter, hogy miben vagy jó, milyen szinten vagy, és milyen eredményeid voltak? Ha nem, javítani kell.

4. nap: interjúválaszok újraírása

Vedd elő a legfontosabb 8-10 kérdést, és írd meg újra a válaszaid vázlatát. Például: mesélj magadról, miért váltanál, legnagyobb eredményed, konfliktushelyzet, hiba, prioritáskezelés, stakeholder-egyeztetés, miért pont ez a cég. Ha egy válaszod 3 percnél hosszabb, általában húzni kell.

5. nap: próbainterjú

Kérj meg egy ismerőst, volt kollégát vagy mentor figurát, hogy interjúztasson le. Ha nincs ilyen ember, mondd fel hangosan a válaszaidat és vedd fel telefonra. Kegyetlenül hasznos módszer. Rögtön hallani fogod a töltelékszavakat, a körülményes mondatokat, a bizonytalan részeket.

6. nap: célzott pályázási stratégia

Ne csak több helyre jelentkezz, hanem jobb találati aránnyal. Sokszor nem a mennyiség a fő gond, hanem az, hogy a pályázatok fele túl távoli vagy túl vegyes. Állíts össze három kategóriát:

  • Erős egyezés, ahol a követelmények 75-90 százaléka megvan.
  • Nyújtózkodó, de reális szerepek, ahol van 1-2 hiányzó elem.
  • Tanuló célú jelentkezések, ahol főleg interjúrutint akarsz szerezni.

7. nap: visszaállás ritmusba

A hét végére legyen újra rendszered. Például napi 90 perc jelentkezés, heti 2 networking beszélgetés, heti 1 próbainterjú, heti 1 CV-finomítás. A legrosszabb, amit tehetsz, ha az elutasítás szétszedi a rutinodat.

Hogyan kérj visszajelzést úgy, hogy legyen is esély választ kapni?

A legtöbb cég jogi, időhiányos vagy kényelmi okból nem szeret részletes feedbacket adni. Ettől még lehet okosan kérni. A jó visszajelzéskérés rövid, tiszteletteljes és konkrét. Ne azt kérdezd, hogy „mit csináltam rosszul?”, mert erre ritkán válaszolnak értelmesen. Inkább adj kapaszkodót.

Rövid minta recruiternek

Szia [Név],

Köszönöm a visszajelzést és az eddigi kommunikációt. Ha van rá lehetőség, szívesen fogadnék rövid visszajelzést arról, hogy inkább szakmai, tapasztalati vagy interjúteljesítménybeli okok döntöttek most ellenem. Már ez az egy irány is sokat segítene.

Köszönöm előre is.

Minta végső kör után hiring managernek

Kedves [Név],

Köszönöm az elmúlt hetek beszélgetéseit. Nagyon pozitív benyomásom maradt a csapatról és a szerepkörről. Ha meg tudsz osztani velem 2-3 konkrét szempontot, amelyben a kiválasztott jelölt erősebb volt, azt nagyon értékelném. Kifejezetten azért kérdezem, mert szeretném célzottan fejleszteni magam, nem csak általános benyomásokra hagyatkozni.

Köszönöm a ráfordított időt.

Minta ghosting után udvarias utánkövetésre

Szia [Név],

Szeretnék röviden rákérdezni, van-e már frissítés a [pozíció neve] kiválasztási folyamatával kapcsolatban. Továbbra is érdekel a lehetőség, ugyanakkor szeretném jól tervezni a következő heteket, ezért örülnék, ha tudnál egy rövid státuszjelzést küldeni.

Köszönöm szépen.

Mi van, ha nem kapsz semmilyen használható visszajelzést?

Ez gyakori. Ilyenkor saját auditot kell csinálnod. Nem tökéletes, de sokkal jobb, mint találgatni. Nézd végig a folyamatot négy szinten.

1. Pozícióilleszkedés

Valóban jó match voltál? A hirdetésben szereplő 8-10 fő elvárásból mennyi volt igazán meg? Nem nagyvonalúan, hanem őszintén. Ha csak 4-5, akkor lehet, hogy nem elutasítást kaptál, hanem egyszerűen túl nagy ugrást céloztál.

2. Önéletrajz és profil

Az önéletrajzodból kiderülnek ezek?

  • Mi a szakmai fókuszod.
  • Milyen szinten vagy.
  • Milyen eredményeket értél el.
  • Milyen eszközökkel, rendszerekkel, iparágban dolgoztál.
  • Miért logikus a következő lépés számodra.

Ha ezek nem világosak, a recruiter helyetted sem fogja összerakni.

3. Interjúvégrehajtás

Válaszolj őszintén:

  • Tudtál strukturáltan beszélni?
  • Hoztál konkrét példákat számokkal?
  • Látszott a szerepkör értése?
  • Kérdeztél értelmeset a végén?
  • Következetes voltál minden körben?

Sok jelölt az első körben még pörgős, a harmadikra viszont elfárad. A végső körös bukásoknál ez feltűnően gyakori.

4. Piaci és szervezeti tényezők

Néha tényleg nem rajtad múlt. Például:

  • Belső jelöltet választottak.
  • Befagyott a pozíció.
  • Megváltozott a bérkeret.
  • Seniorabb vagy olcsóbb jelölt érkezett a végén.
  • A hiring manager egyszerűen más stílust kedvelt.

Nem romantikus gondolat, de felszabadító. Nem minden veszteségből kell személyiségfejlesztő leckét gyártani.

A leggyakoribb hibák, amelyek újra és újra elutasításhoz vezetnek

Túl általános önéletrajz

A „felelős voltam”, „részt vettem”, „kapcsolatot tartottam” típusú mondatokkal teleírt CV nem ad okot interjúra. Eredmény kell. Például: „15 százalékkal csökkentettem a hibaarányt”, „3 hónap alatt bevezettem az új CRM-folyamatot”, „évi 120 millió forintos portfóliót kezeltem”.

Gyenge bemutatkozás

A „meséljen magáról” kérdésre adott válasz dönti el az első 3 perc hangulatát. Ha itt szétesel, nehéz visszajönni. Kell egy tömör, logikus, szakmai történet. Nem teljes életrajz, hanem irányított összefoglaló.

Válaszok számok és eredmények nélkül

A „sikeresen menedzseltem” semmit nem jelent. Mi volt a siker? Mekkora csapat, mekkora költségkeret, milyen határidő, mekkora javulás? Ha nincs konkrétum, nem maradsz emlékezetes.

Rossz célzás

Sokan azért kapnak sok elutasítást, mert túl széles spektrumra lőnek. Egy héten jelentkeznek salesre, project managerre, customer successre és office managerre is. A piac ilyenkor nem azt látja, hogy rugalmas vagy, hanem azt, hogy nem tudod, mit akarsz.

Nulla utánkövetés és nulla tanulási ciklus

Aki csak küldi a jelentkezéseket, de nem méri, hol esik ki, milyen típusú szerepekre kap visszahívást, milyen kérdéseknél bizonytalan, az hónapokig ugyanazt a kört futja. Álláskeresésben a visszamérés nem extra, hanem alap.

Hogyan maradj mentálisan egyben hosszabb álláskeresés alatt?

A hosszabb keresés nem csak szakmai feladat, hanem idegrendszeri terhelés is. Ezt sokan alábecsülik. Főleg akkor nehéz, ha a jelenlegi munkahelyedről menekülnél, ha már hónapok óta nincs stabil bevételed, vagy ha a környezeted percenként kérdezi, „na, van már valami?”. Ilyenkor tudatos önvédelem kell.

Praktikus szabályok:

  • Állíts be napi időkeretet az álláskeresésre, ne legyen egész napos szorongásprojekt.
  • Vezesd táblázatban a pályázatokat, így látszik a haladás, nem csak az érzés marad.
  • Ne mondd el mindenkinek minden elutasításodat. Válassz 1-2 embert, akivel tényleg jó erről beszélni.
  • Tarts mozgást és rutint, még akkor is, ha épp nincs munkád.
  • Ünnepeld a köztes eredményeket is, például egy interjúmeghívást vagy egy jól sikerült próbainterjút.

Van egy mondat, amit érdemes fejben tartani: az álláskeresés nem lineáris. Lehet három hét csend, aztán egy hét alatt négy interjú. Lehet két végső körös bukás, majd a harmadikból ajánlat. Ezt rengetegszer láttam.

Gyakorlati ellenőrzőlista elutasítás után

Használd ezt minden komolyabb elutasítás után.

Gyors önellenőrzés

  • Leírtam, pontosan melyik kör után estem ki.
  • Feljegyeztem a fő kérdéseket és a gyenge pontjaimat.
  • Küldtem kulturált köszönő és feedbackkérő üzenetet.
  • Nem vontam le túl gyors, túl durva következtetést magamról.

CV és jelentkezés audit

  • Az önéletrajzom az adott szerepre volt szabva.
  • Az első fél oldalon látszott a releváns tapasztalat.
  • Eredményeket írtam feladatok helyett.
  • Voltak benne kulcsszavak a hirdetésből.
  • A LinkedIn-profilom összhangban volt a CV-vel.

Interjú audit

  • A bemutatkozásom 60-90 másodpercben érthető volt.
  • Minden fontos kompetenciára volt legalább egy konkrét sztorim.
  • Számokat, eredményeket, saját hozzájárulást mondtam.
  • Tudtam, miért érdekel a cég és a szerepkör.
  • Kérdeztem a végén értelmesen.
  • Nem fáradtam el a későbbi körökre.

Stratégiai audit

  • Olyan szerepekre jelentkezem, amelyek valóban illenek hozzám.
  • Nem túl szűk és nem túl széles a célpozícióm.
  • Tudom, melyik szakaszban esek ki leggyakrabban.
  • Van rendszeres próbainterjúm vagy külső visszajelzésem.
  • Van heti tervem, nem csak ad hoc jelentkezem.

Mikor kell komolyabban stratégiát váltani?

Nem minden elutasítás után kell újratervezni mindent. Vannak viszont egyértelmű jelek.

Érdemes stratégiát váltani, ha:

  • 30-40 célzott jelentkezésből sincs érdemi interjú.
  • Több különböző cégnél is ugyanazon a szakaszon esel ki.
  • A recruiter körben rendszeresen elakad a bérigény vagy a motiváció magyarázata.
  • Végső körig eljutsz, de sorozatban elveszíted a döntést.
  • Nem tudod röviden megfogalmazni, milyen szerepet keresel és miben vagy erős.

Ilyenkor hasznos lehet külső szem. Egy tapasztalt recruiter, karriertanácsadó vagy olyan vezető is sokat segíthet, aki rendszeresen interjúztat. Egyetlen jó külső visszajelzés néha többet ér, mint húsz új jelentkezés.

Zárás: az elutasítás adat, nem ítélet

Az álláselutasítás nem kellemes, és felesleges úgy tenni, mintha az lenne. Lehet dühítő, igazságtalan, kifárasztó. Főleg akkor, ha sok energiát tettél bele. De szakmai szempontból akkor jársz jól, ha nem önértékelési ítéletként kezeled, hanem információként. Néha zajos információként, néha hiányosként, néha kifejezetten hasznosként.

A cél nem az, hogy semmit ne érezz. A cél az, hogy gyorsabban vissza tudj állni. Megnézd, mi volt rajtad kívül, mi volt rajtad belül, min tudsz javítani, és mivel nem érdemes fölöslegesen ostoroznod magad. Ez a hozzáállás nem csak könnyebbé teszi az álláskeresést. Hatékonyabbá is.

Egy jól kezelt elutasítás gyakran közelebb visz a következő ajánlathoz, mint egy olyan interjú, amiből semmit sem tanulsz. Ez nem motivációs poszter, hanem elég gyakori valóság.

Megosztás:

Szólj hozzá

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. A kötelező mezők csillaggal vannak jelölve *

Hozzászólások

No comments yet. Be the first to share your thoughts!